Életrajz
Dr. Toller László 1950. október 21-én született Budapesten. Apai nagyapja a nagyváradi hadapródiskola hallgatójaként 1919-ben vöröskatona volt, a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. 1929-ben tért haza, villanyszerelõként dolgozott, majd 1949-ben az elsõ munkásigazgatók egyike lett a Pécsi Gázmûveknél. 1956 után munkásõr. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatójaként ment nyugdíjba. Édesapja, Toller László (1927- 1980) 1957-ig statisztikus, ezután két évig a Pécsi Építõ- és Tatarozóvállalat igazgatója, majd 1959- tõl a Baranya Megyei Népi Ellenõrzési Bizottság alelnöke, 1978-tól a Pécs városi NEB elnöke. Anyai nagyapja szerb és horvát származású cipész volt. Édesanyja, Ivsovits Mária (1929) elõbb nõi fodrászként, majd raktárosként dolgozott. 1963 és 1980 között a HVDSZ Baranya megyei tanácsának volt a titkára, azóta nyugdíjas. Testvérei: József (1951) üzemmérnök, Izabella (1953) gondnokságvezetõ. 1980-ban vette el második feleségét, Laki Beátát, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig gyógypedagógusként dolgozott. Kés?bb újra megn?sült, harmadik felesége Toller Tünde. Gyermekei: Gábor (1974) , Helga (1985) és László (2004). Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, 1969-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az 1969-1970-ben Kalocsán letöltött sorkatonai szolgálat után a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1975-ben szerzett oklevelet. Még egyetemi hallgatóként elkezdett dolgozni; 1974-1975-ben a Baranyai Megyei Tanács elõadója, majd három évig a Beremend Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára. 1978-tól 1991-ig a Baranya Megyei Tanács, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat munkatársa: csoportvezetõ, majd igazgatási osztályvezetõ-helyettes, 1990-tõl önkormányzati irodavezetõ. 1992-tõl 1994-ig a Baranya Megyei Sportigazgatóság igazgatóhelyettese. Tulajdonostársa az 1989-tõl mûködõ, könyvkiadással, kereskedelemmel, oktatásszervezéssel és gazdasági tanácsadással foglalkozó Régió Bt.-nek. 1973 óta tagja a Magyar Jogászszövetségnek. Munkáját a Tanács Kiváló Dolgozója (1987), A Haza Szolgálatáért Érdeméremmel (1988) és Zrínyi-emlékéremmel (1986) ismerték el. A Sipos-Güth Árvák Alapítvány támogató tagja (1990-1994), a Pécsi MSC Utánpótlás Alapítvány kuratóriumi tagja (1990). 1992-tõl 1995-ig alelnöke a PMSC labdarúgó- szakosztályának, kés?bb a jogutód PMFC elnöke, 1989-tõl tagja a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesületnek, és 1991-tõl a Pécsi Vasutas Egyesületnek. Rendszeresen sportolt másod- és harmadosztályú csapatok labdarúgójaként. A PEAC játékosaként 1974-ben Magyar Fair Play-díjjal jutalmazták. A családi háttérnek, szülei politikai aktivitásának meghatározó jelentõsége volt nézeteinek alakulásában. Az egyetemi KISZ-szervezetben többféle funkciót töltött be, így alapszervezeti titkár és vezetõségi tag is volt. 1972-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 6-án átlépett a Magyar Szocialista Pártba. Az 1990. évi önkormányzati választásokon a pécsi MSZP- lista második helyérõl bejutott a képviselõ-testületbe; négy éven át a jogi és ügyrendi, a lakásügyi és a költségvetési bizottságok tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Baranya megye 3. sz., Pécs központú választókerületében, illetve az MSZP megyei listáján (3.) indult, mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában, Bretter Zoltán (SZDSZ) országgyûlési képviselõt is megelõzve, 49,71 százalékkal szerezte.1994-t?l 2009-ig országgy?lési képvisel? (1994, 1998, 2002, 2006: Baranya 3. vk., Pécs). 1995 márciusától 1998. november 14-ig, majd 1998. decembert?l 2000. decemberig frakcióvezet?-helyettes. 1998-tól 2006-ig Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere. A 2002. évi országgy?lési választásokon az els? fordulóban megvédte pécsi mandátumát. A 2004. október 4-én hivatalba lépett új kormányf?, Gyurcsány Ferenc önkormányzati tanácsadó testületének vezet?je. A 2006. évi országgy?lési választásokon Baranya megye 3. választókerületében nagy többséggel szerzett ismét egyéni mandátumot.
Dr. Toller László 1950. október 21-én született Budapesten. Apai nagyapja a nagyváradi hadapródiskola hallgatójaként 1919-ben vöröskatona volt, a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. 1929-ben tért haza, villanyszerelõként dolgozott, majd 1949-ben az elsõ munkásigazgatók egyike lett a Pécsi Gázmûveknél. 1956 után munkásõr. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatójaként ment nyugdíjba. Édesapja, Toller László (1927- 1980) 1957-ig statisztikus, ezután két évig a Pécsi Építõ- és Tatarozóvállalat igazgatója, majd 1959- tõl a Baranya Megyei Népi Ellenõrzési Bizottság alelnöke, 1978-tól a Pécs városi NEB elnöke. Anyai nagyapja szerb és horvát származású cipész volt. Édesanyja, Ivsovits Mária (1929) elõbb nõi fodrászként, majd raktárosként dolgozott. 1963 és 1980 között a HVDSZ Baranya megyei tanácsának volt a titkára, azóta nyugdíjas. Testvérei: József (1951) üzemmérnök, Izabella (1953) gondnokságvezetõ. 1980-ban vette el második feleségét, Laki Beátát, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig gyógypedagógusként dolgozott. Kés?bb újra megn?sült, harmadik felesége Toller Tünde. Gyermekei: Gábor (1974) , Helga (1985) és László (2004). Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, 1969-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az 1969-1970-ben Kalocsán letöltött sorkatonai szolgálat után a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1975-ben szerzett oklevelet. Még egyetemi hallgatóként elkezdett dolgozni; 1974-1975-ben a Baranyai Megyei Tanács elõadója, majd három évig a Beremend Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára. 1978-tól 1991-ig a Baranya Megyei Tanács, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat munkatársa: csoportvezetõ, majd igazgatási osztályvezetõ-helyettes, 1990-tõl önkormányzati irodavezetõ. 1992-tõl 1994-ig a Baranya Megyei Sportigazgatóság igazgatóhelyettese. Tulajdonostársa az 1989-tõl mûködõ, könyvkiadással, kereskedelemmel, oktatásszervezéssel és gazdasági tanácsadással foglalkozó Régió Bt.-nek. 1973 óta tagja a Magyar Jogászszövetségnek. Munkáját a Tanács Kiváló Dolgozója (1987), A Haza Szolgálatáért Érdeméremmel (1988) és Zrínyi-emlékéremmel (1986) ismerték el. A Sipos-Güth Árvák Alapítvány támogató tagja (1990-1994), a Pécsi MSC Utánpótlás Alapítvány kuratóriumi tagja (1990). 1992-tõl 1995-ig alelnöke a PMSC labdarúgó- szakosztályának, kés?bb a jogutód PMFC elnöke, 1989-tõl tagja a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesületnek, és 1991-tõl a Pécsi Vasutas Egyesületnek. Rendszeresen sportolt másod- és harmadosztályú csapatok labdarúgójaként. A PEAC játékosaként 1974-ben Magyar Fair Play-díjjal jutalmazták. A családi háttérnek, szülei politikai aktivitásának meghatározó jelentõsége volt nézeteinek alakulásában. Az egyetemi KISZ-szervezetben többféle funkciót töltött be, így alapszervezeti titkár és vezetõségi tag is volt. 1972-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 6-án átlépett a Magyar Szocialista Pártba. Az 1990. évi önkormányzati választásokon a pécsi MSZP- lista második helyérõl bejutott a képviselõ-testületbe; négy éven át a jogi és ügyrendi, a lakásügyi és a költségvetési bizottságok tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Baranya megye 3. sz., Pécs központú választókerületében, illetve az MSZP megyei listáján (3.) indult, mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában, Bretter Zoltán (SZDSZ) országgyûlési képviselõt is megelõzve, 49,71 százalékkal szerezte.1994-t?l 2009-ig országgy?lési képvisel? (1994, 1998, 2002, 2006: Baranya 3. vk., Pécs). 1995 márciusától 1998. november 14-ig, majd 1998. decembert?l 2000. decemberig frakcióvezet?-helyettes. 1998-tól 2006-ig Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere. A 2002. évi országgy?lési választásokon az els? fordulóban megvédte pécsi mandátumát. A 2004. október 4-én hivatalba lépett új kormányf?, Gyurcsány Ferenc önkormányzati tanácsadó testületének vezet?je. A 2006. évi országgy?lési választásokon Baranya megye 3. választókerületében nagy többséggel szerzett ismét egyéni mandátumot.